Srbska pravoslavna cerkev sv. Nikolaja v Segedinu

Segedin je staro mesto na desni obali reke Tise. Stari izviri menijo da so v njemu živeli slovanski krščani že pred prihodom Madžarov na te prostore. V XIV. stoletju je mesto-trdnjava v županiji Čongrad. V polovici XV. stoletja so Madžari v Segedinu držali zborovanja. Na enem od njih je bil prisoten tudi srpski vladar Djuradj Brankovic ki je v segedinskem kraju imel velika posestva v katerih so živeli Srbi. Ob času turške oblasti so Srbi živeli v delu mesta ki se je imenovalo Palanka in Gornji Grad. Po obnovitvi Pečke Patrijaršije (1557 leta) Segedin je bil sedež „mitropolita”-episkopa (škofa) za pokrajino Bačko. V tem času so zgradili prvo srpsko pravoslavno cerkov, no danes o njej nimamo več podatkov. Po osvoboditvi mesta od turkov 1686 leta v Segedin v „velikem preselenju Srbov” 1690 leta se je naselilo veliko število Srbov. Prva cerkev je bila posvečena svetim arhangelom Mihajlu in Gavrilu (Mihaelu in Gabrijelu). V njej so ustanovili matične knjige 1744 leta. Po veliki poplavi Tise leta 1879 cerkev je poškodovana in se je zrušila. Sedanja cerkev v nekdajnjem predmestju Segedina ki se je imenovalo Palanka je bila manjših dimenzij je zgrajena 1732 leta in je posvečena Svetom Nikoli (Miklavžu). Ko se je srpska skupnost zvečala in postala ekonomski bol močna so 1773 leta začeli zidat današnjo cerkev in so je pokrili pod streho 1778 leta. Glavni arhitekt je bil Joanes Dobič. Barokni turenj cerkve je nazidan 1781 leta a pozlatil ga je budimski mojster Mihajlo Sokolovič. V istem letu so postavili in žegnali 5 novih zvonov. V 18. in 19. stoletju cerkev je dobila veliko daril kaj se vidi po inveturski listini iz tega časa. V katastrofalni poplavi 1879 leta cerkev je zelo poškodovana ali je že 1881 leta generalno popravljena. Prvi ikonostas v manjši cerkvi je naslikal srpski barokni mojster Jovan Popovič 1761 leta. Ko so nazidali novo cerkev so postavili novi veliki ikonostas v katerem so v spodnji del postavili ikone (cerkvene slike) Jovana Popoviča iz manjše cerkve a cerkvena opčina je za zgornji del angažirala danes nam neznanega slikarja ki je v zgornjem delu naslikal kompozicije v stilu rokokoa (pozni barok). Na stenah cerkve je izloženo še nekaj ikon (slik), ruska ikona „Nerukotvorenog Isusovog obraza” (Veronikin obraz), iz šole Rubljova, ikona svete Bogorodice (matere Božje). Zelo je interesantna ikona iz Egipta ki jo je naslikal koptski mojster in na njej prikazal Isusa in mater Božijo kot črnce. Tudi je zelo znana ikona „kronanje matere Božje” znanega srpskega slikarja Stefana Teneckog. V cerkvi se čuvajo stare cerkvene knjige, predmeti ki se koristijo pri maši, duhovniške obleke itd.

Srbska pravoslavna cerkev Svetog Nikole
Srbska pravoslavna cerkev Svetog Nikole
46°14′57.73″N 20°9′0.97″E
Kraj	Szeged, Madžarska
Verska skupnost	Srbska pravoslavna cerkev
Zgodovina
Status	Aktivna
Posvečena	1805
Arhitektura
Funkcionalno stanje	Cerkev
Slog	Barok
Konec gradnje	1781, 1835

Galerija

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Literatura

• Apró Ferenc – Péter László: Szeged útikönyv, Grimm kiadó, 2014, ISBN 978 963 9954 78 6
• Balogh Ádám – Kaplan Pavle – Purosz Alexandrosz: Szegedi Görög Füzetek 8. – Szerbek és görögök a XVIII-XIX.- századi Szegeden – Adalékok a felsővárosi „kis cerkó” történetéhez (Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Csongrád Megyei Helyi Csoport, Szeged, 2014, ISBN 978-963-12-1201-3, ISSN 2063-2762)
• Csongrád Megye Építészeti Emlékei, szerkesztette: Tóth Ferenc, Szeged, 2000, Kiadja a Csongrád Megyei Önkormányzat, Felelős kiadó: Dr. Frank József, ISBN 963 7193 28 6
• Csongrád megyei útikönyv, Szeged Tourist Idegenforgalmi Hivatal, 1984, ISBN 963 243 539 7
• Динко Давидов: Иконе Српских цркава у Мађарској, Нови Сад, 1973

• Dujmov Milán – Szalai-Nagy Márta: Magyarországi ortodox templomok, A szerzők magánkiadása, Budapest 2010, ISBN 978-963-08-0560-5
• Kulturna istorija Srba u Mađarskoj [CD-ROM], Autor teksta: Dr. Dinko Davidov, Urednik: Milan Stepanov, Programer: Dejan Čičić, Dexsoft Multimedia, 1998
• Nagy Márta: Ortodox ikonosztázionok Magyarországon, A szerző magánkiadása, 1994, ISBN 963 450 872 3

• Péter László: Szeged (Panoráma magyar városok sorozat), Panoráma kiadó, 1981, ISBN 963 243 186 3, ISSN 01034-1812
• Somorjai Ferenc: Csongrád megye és Szeged, Medicina Könyvkiadó Rt, 1993, ISBN 963 243 655 5
• Somorjai Ferenc: Egy kiemelkedő műemlék – A szegedi szerb templom, Szeged – A város folyóirata (Várostörténeti, kultúrális és közéleti magazin), 12. évfolyam 9. szám 2000. szeptember, Főszerkesztő: Zombori Mihály, Felelős szerkesztő: Tandi Lajos, Kiadja: A Szegedi Városi Televízió KHT., ISSN 0239-1384
• Somorjai Ferenc: Szeged (harmadik, javított és bővített kiadás), Panoráma, Magyar városok sorozat, 2002, Medicina Könyvkiadó Rt.
• Стеван Ђурђевић: Срби у Сегедину - Отисак из Споменика CVIII, књига 10, Одељење друштвених наука Српске академије наука, Београд 1960