|
[[Slika:Trdinov vrh vojašnica.JPG|thumb|Vojaški objekt]]
'''Trdinov vrh''' ({{jezik-hr|Sveta Gera}}, {{jezik-de|St. Geraberg, ali Gorianc}}) (1178 m) je najvišja vzpetina v [[Gorjanci]]h ter v jugovzhodni Sloveniji. Je ena izmed najbolj znanih spornih točk na [[slovensko-hrvaška meja|slovensko-hrvaški meji]]. Na vrhu je [[telekomunikacijski stolp]] ter vojaški objekt. Prvotno vrh ni imel imena, ampak so ga domačini poimenovali opisno, po [[cerkev svete Jere, Trdinov vrh|cerkvi svete Jere]] kar ''vrh svete Jere''. Starejši nemaškinemški in madžarski viri so vrh imenovali St. Geraberg ali Gorianc. <ref>[http://www.archive.org/stream/annalendesnaturh13natu Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien], ''Naturhistorisches Museum (Austria), Dunaj, 1898., vol. 13., str. 21. (204.)'' {{de icon}}</ref><ref>Klute, Fritz. ''Handbuch der geographischen Wissenschaft,'' Akademische Verlagsgesellschaft Athenaion, Potsdam, 1931., vol. 3., str. 186. {{de icon}} {{Cquote2| (Gorianc 1184 m) }}</ref><ref>Rudolf trónörökös ő cs. és kir. Fensége, József főherczeg ő cs. és kir. Fensége, Fülöp Szász-Koburg-Gothai herczeg ő Fensége. ''[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-446 Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben]'', VI. Karinthia és Krajna, ''poglavlje '''Krajna tájképekben''', Magyar Királyi Államnyomda Kiadása, Budimpešta, 1891.,'' pohranjeno na ''Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárat'' {{hu icon}}</ref><ref>[http://www.zeno.org/Meyers-1905/A/Karst+%5B2%5D Karst <sup><nowiki>[2]</nowiki></sup>] '' v: Meyers Großes Konversations-Lexikon, Bd. 10., Leipzig, 1907., str. 680-681.'' {{de icon}} {{Cquote2| ... und in dem gegen das rechte Saveufer streichenden Uskokengebirge mit dem St. Geraberg (Gorianc) 1181 m erreichend. }}</ref><ref>''Flora von Südbosnien und der angrenzenden Hercegovina'', odpisatelja autora Drdr. Günther ''Ritter'' Beck von Mannagetta und von Lerchenau, 1890., str. 21. {{de icon}}</ref>
|
